~ LUXY ~

Katával a megbeszéltek szerint este 7kor találkoztunk a Shida-nál azzal a szándékkal, hogy veszünk neki valami cipőt estére a fekete ruhájához - csakhogy ez nem volt olyan egyszerű, lévén ő egyébként is elég magas, és így nem akart egy, az enyémhez hasonlóan platformos, nagyon magas sarkú cipőt nézni, de azért teljesen laposat se -ez pedig nem mindig olyan könnyű feladat. Minden esetre azért sikerült, Kata végül egy pár fekete, itt kint nagyon népszerű ilyen magastalpú tangapapucs mellett döntött, amit már úgyis annyi ideje keresett. Még nézelődtünk egy picit, aztán elmentünk, hogy nézzünk másnapra valami nasit, na meg valami -a múltkori bornál minőségibb- alkoholt estére. Sok morfondírozást után végül egy Johhnie Walker mellett döntöttünk - érdekes volt, mert minden ilyesmi piából csak egy doboz volt kirakva, megfogtuk hát és fizetésnél odaadtuk a pénztárosnak, aki szólt a kollégájának, hogy hozzon ki belőle. Az emberke azonban visszajött és elkezdett nekünk magyarázni kínaiul, először nem nagyon értettem de aztán sikerült felfogni, hogy a piros elfogyott. Mondtuk, hogy de mi mindenképpen szeretnénk, és mi az hogy elfogyott, hisz kint van a doboz, mire mondta hogy hát sajnos nem tud mit csinálni, piros nincs, csak zöld - mondta mindezt úgy, mintha az egyetlen különbség tényleg csak a csomagolás színe lenne. Kérdezte hogy jó-e az is. Mi meg persze mondtuk hogy na jó, jó lesz az is. Vártuk, hogy mondja, hogy fizessünk rá ennyit meg annyit, de csak a kezünkbe nyomta az üveget és eltűnt, mi meg gyorsan elsöpörtünk a zsákmánnyal - és így vettünk 399 NTD-ért egy 0.7-es, 15 éves zöld Johnnie Walkert :P

Hazaérve egy kisebb BBQ party fogadott, itt ugyanis a hétvégén ünneplik az Őszközepi Holdünnepet (bővebb információ Kata blogján:D) amikor is szokás a közös hús sütögetés, Calvinék meg elhatároztak, hogy akkor már mi se maradjunk ki a sorból és sütögessünk itthon. Itt voltak ők, a lakótársaim Catrine és Ryoko meg még két-három srác, és sütögették a mindenféle husikat - a csirkeszárnytól elkezdve a mindenféle halakon és polipokon keresztül a disznóig minden volt. Megkóstoltam egy kis polipot, és ami azt illeti elég finom volt! Mondjuk nagyon fura volt enni, ahogy a lábai így lógtak ki a számból jaaaj :D Na mindegy, utána fogtuk magunkat és bezárkóztunk a szobámba, zene bekapcs, Johhnie kitölt... Kata segített kiválasztani mit vegyek fel, melyik ruha, melyik cipő, aztán fényképező elő és csináltunk pár képet, mert hát azért mégis - ha már csinosak vagyunk csak meg kéne örökíteni :) Minden esetre nagyon jól elvoltunk mi már itthon, ketten is úgy érzem, mondanom se kell hogy ráadásul csináltunk is több, mint 200 képet, hahaha:D Néhány a legjobbak közül:

Szerencsére elég könnyen és hamar odaértünk metróval -bár másnap kiderült, hogy a 292-es busz átszállás nélkül lerakott volna minket ugyanott-, és magát a helyet is sikerült megtalálni. Bár először kicsit problémás volt a bejutás, engem simán beengedtek, de Katát nem akarták, mondván papucsban veszélyes és így nem jöhet be... -_- Elirányítottak minket egy kis cipőboltba kb öt lépésre a bejárattól, ahol csak kb 15 cm magas sarkú cipőket lehetett kapni, természetesen iszonyú drágán. Már kezdtünk pont kétségbeesni hogy mi legyen és féltem hazamenetel lesz a vége, de odamentünk végül egy lányhoz, aki az NTU-ra jár és ismerős volt Katának, hogy nincs-e valami ötlete, és mondta hogy van bent egy pár másik cipő nála, kihozza ha gondoljuk és akkor bemehet abban. Annyira rendes volt, ezzel megmentette az esténket. :)

~ LUXY ~

Sok embertől hallottam már itt kint erről a helyről, Máté is azt mondta biztosan tetszeni fog, sok a fiatal, nyugati zenéket játszanak, eléggé nekünk való - igazuk volt. Imádtuk! Nagyon jól meg van csinálva az egész hely, iszonyatosan jól néz ki, és viszonylag nagy is - így hiába voltak sokan, nem lett az embernek klausztrofób érzete. Lifttel kell feljönni, ahonnan kilépve egy elképesztő hallga érkezik az ember. Oldalt tükröződő fal és zöld lézerfények - először azt se tudtuk hogy kéne átmenni és merre, de bámulatosan nézett ki. A női mosdó is hihetetlen jó, nagy kanapék, tükrök, és van egy ilyen külön fülke szerűség, ahova ha beáll az ember, a legtöbb oldalról tükrök veszik körül így megnézheti hogy áll a ruhája oldalról, hátulról - mindenhonnan. De általában mindenki fényképezkedik csak - ez alól persze mi sem voltunk kivételek. Egy gyors outfit check után azonban már mentünk is be táncolni - ugyanis tényleg nagyon jó zene volt, úgyhogy irány a tánctér legközepe! Elkezdtünk táncolni és nagyon vicces volt, rögtön megtalált minket egy csapat ilyen elég jól táncoló srác, leálltunk velük táncolni és teljesen kitértek a hitükből, hát még amikor fogtam magam és benyúltam az egyikük fejéről a fullcap-et :D Persze rögtön fotó, minden, de élveztük nagyon, mert nem arra ment ki, hogy felszedjenek minket, hanem simán csak hogy jól érezzük magunkat. Mondjuk kicsit később egy indiai csávó eléggé ránk akaszkodott és már kezdtünk megijedni hogy nem fogjuk tudni lerázni, de gyorsan odaugrottunk két random sráchoz hogy mentsetek meg ha lehet, ők pedig gyorsan közrefogtak és elszigeteltek minket, szóval sikerült elhárítani a veszélyt. Velük és a barátaikkal töltöttük végül az estét, brit srácok és nagyon jófejek, rengeteget táncoltunk és hülyültünk, meg kijárkáltunk a 7-elevenbe és akkor tudtunk is beszélgetni velük -szerencsére határozottan értelmes és normális srácok, és az olyan-laza-vagyok-hogy-szétesek amerikaiakhoz képest britek módjára tényleg igazi kis gentleman-ek, szóval nagyon-nagyon jól éreztük magunkat és egy percre se unatkoztunk :) Aztán végül taxival haza, Michael elkísért egészen a kapuig, úgyhogy tényleg nagyon jó dolgom volt, vigyáztak rám:) A következő hely a listán a Mist nevű hely, azt mondja ugyanis mindenki, hogy az is nagyon szuper, úgyhogy legközelebb az lesz a cél!