Daily Food Journal

Igen, igen, tudom, rettentő izgalmas cím a bejegyzésnek, de lévén, hogy suliidő van, és nem igazán tudnék bármi másról beszámolni, hacsak nem akarom milliomodjára is leírni a napi rutinom, beszámolok a finomságokról :) A reggelizős helyemen mindig érnek meglepetések, ma is azt hittem, hogy olyat rendelek, amit ettem már, de aztán rájöttem, hogy mégse. :D Minden esetre finom volt, a lényeg, hogy mindig olyat kérek amiben Hash Brown, Cheese and Egg van, és akkor tuti laktató lesz: Ez annyira az volt, hogy csak az egyiket bírtam megenni és a másikat inkább el is vittem napközbenre, szóval még az uzsim is meg lett oldva:)

Aztán mivel nagyon féltem a mai vizsgától, már 8 után pár perccel bent is voltam a suliban, irány a könyvtár tanulni - és ismét összegyűlt a szokásos crew, megjött J aztán Rasmus is. Annyira imádok velük tanulni basszus, pont annyi felüdülést jelentenek ami még nem vonja el túlságosan a figyelmet, de pont kell ahhoz, hogy az ember rendesen tudjon tanulni. Rasmus tegnap volt egy reklámfilm forgatáson -rögtön be is akart szervezni az ügynökségéhez de mondtam neki hogy ösztöndíjasként sajna nem dolgozhatok:/- és azt mesélte, teljes átéléssel, mutogatással és olyan arckifejezésekkel, hogy J-jel sírtunk kb a röhögéstől, annyira imádtam :D Gonosz módon lepaparazziztam őket, bár Rasmus épp a fejét fogja így nem látszik sok belőle, de... Minden esetre a sok japán és koreai között felüdülés angolul jól beszélő, jó fej európaiakkal barátkozni:)

Miután túléltem a vizsgát -aminek az írásbeli része tök jól ment, csak az "olvassuk fel hangosan a szöveget helyes hangsúlyokkal" részre görcsöltem rá és szúrtam el- még intézkedtem egy kicsit, hátha Katának el tudjuk intézni a suliváltást, de sajnos azt mondták nem, aztán megvártam amíg kicsöngetnek, hogy menjünk Bodoval ebédelni. Mondta, hogy előtte még üljünk ki kicsit ide a kávézóhoz, mert itt szokott találkozni egy amerikai barátjával -aki, mint kiderült az egyetlen srác akivel Orientation Day-en beszélgettem :D Bodo nézett is nagyot amikro be akart mutatni és közöltük, hogy ja, amúgy már ismerjük egymást. Minden esetre mint kiderült, ők is sorozatfüggők, bár sajnos pár sorozattal le vagyok maradva, de azok alapján amilyen lelkesedéssel beszéltek róluk, azt hiszem kénytelen leszek előbb-utóbb becsatlakozni én is. Cserébe én meg meséltem a Flash Forwardról, amire anno annyira rá voltunk függve, mert hihetetlen módon nem ismerték, de legalább én is tudtam valami újat mondani. Na mindegy utána egy olyan helyre mentünk ebédelni, ami előtt egyszer-kétszer eljöttem, bár csak az út túloldalán, így valahogy fel se tűnt. Ezúttal semmi helyi kaja, meg taiwani különlegesség, egy amerikai stílusú étteremről van szó, és azt kell mondanom nagyon jó választás volt. Nem akartam nagyon bekajálni edzés előtt, úgyhogy egy 'Annie's Honey Chicken Salad' névre hallgató salátát rendeltem, és sikeresen megálltam a késztetést és lemondtam a 'Chocolate Banana Pancakes'-ről :D Azért ez se volt kis adag, de nagyon nagyon jó volt, pirított kenyérkockákkal, gyümölcsökkel, mandulával, mogyoróval és egyéb finomságokkal:)) De a másik amit rendeltünk az 'Orange Teriyaki Beef Salad' is iszonyú jó volt, szóval csak ámultam és bámultam. Ráadásul nem kellett órákig várni, a kiszolgálók nagyon rendesen voltak, és tényleg emberes adag volt, szóval nagyonnagyon meg voltam elégedve :) Oooh, és láttam hogy lehet kapni Oreo Miklshake-et, szóval attól tartok biztosan vissza fogok térni még:)

Aztán a palacsinta hegyek és az oreo shake gondolatára úgy döntöttem most még próbáljunk meg egészségesek lenni, és kondiból hazafelé jövet leszálltam előbb a buszról és ismét látogatást tettem a gyümölcsöshöz, ahol az eladó nagyon aranyos, beszél angolul, bár állítása szerint csak egy kicsit, de viccelődik, és rendkívül segítőkész. 35 NTD ért dobozban lehet kapni megpucolt felvágott gyümölcsöt, múltkor vettem dinnyét, most meg annyi minden volt, hogy választani is alig tudtam, de mivel fogalmam se volt, hogy úgy egyébként mi micsoda, inkább egy ilyen vegyes válogatást hoztam el, néhány barack kíséretében :) Mondjuk őszintén szólva annyira nem volt jó választás, nem olyan hű de nagyon jók, de azért hideg gyümölcs lévén természetesen nagyon jól esett ebben a melegben így este:) Legközelebb taro-t veszek, ami kinézetre amúgy kb olyan színű mint a cékla, de nem tudom milyen lehet- mindössze taro-s fagyit ettem csak még amikor a tengerparton voltunk, és az finom volt... egy próbát mindenképpen megér az biztos:)