A tegnapi vizsgám 92%-os lett, a mai prezentációm is jól sikerült, a csoportom pedig szuper, szóval nemcsak hogy sikerül jól teljesítenem a tanulmányokat tekintve, de még hihetetlenül jól is érzem magam közben! Mint talán már említettem a csoportban én vagyok az egyetlen nem ázsiai, a 9 főből rajtam kívül csak japán és koreai lányok vannak - illetve egy japán férfi. Szegénykém, nem tudom hogy bír elviselni minket komolyan, az órák valahogy mindig úgy alakulnak, hogy a tanárnővel, Grace-el olyan rendkívül fontos dolgokat vitatunk meg kínaiul hatalmas vihogások közepette, hogy kinek melyik sportot űző srácok jönnek be, mit sportoltak az előző pasijaink illetve hogy a tanárnő szülés előtt hány kiló volt meg azóta hogy változott a súlya. Csak ilyen apróságok, mi mindig nagyon jól szórakozunk, nem tudom ő hogy van vele :D A tanárnőnk egyébként tényleg iszonyú aranyos, fogalmam sincs hány éves lehet, van egy 17 éves meg egy 2 éves lánya illetve kisfia, de rendkívül fiatalos, közvetlen és vicces - és mint kiderült német férje van :) Először nem értettem miért mondja olyan sokszor, hogy 'ja', de aztán fény derült a turpisságra... Múlthéten szerdán amikor kaptunk a holdünnep címén moon cake-et csináltak rólunk egy csoportképet, szóval meg is tudom mutatni, kikkel töltöm a mindennapjaimat:
Ráadásul most valahogy minden apróságot sokkal jobban tudok értékelni úgy érzem, minden annyira felvidít! Reggel Rasmus a könyvtárban, visszajött Shanghai-ból, és természetesen öt perc után már majdnem kiküldtek minket a könyvtárból, annyit beszéltünk meg nevettünk. Meg ma például edzés után visszamentem még a suliba, mert rájöttem hogy kék színű pecsét is kelleni fog még sürgősen, szóval beülem a Computer Room-ba, ahonnan aztán 15 perc után természetesen kisurrantam amikor rájöttem hogy ebédelni persze elfelejtettem és csak kéne már valamit -amit bent azonban nem lehet. Fogtam tehát a hamim és kisétáltam, pont néztem hogy hova tudnék leülni, amikor észrevettem egy lányt aki olyan ismerősnek tűnt... csak bambultam rá, de szerencsére ő gyorsabban kapcsolt, Nicole volt az a sárkányhajó csapatból, ő a szemközti teremből lógott ki óráról - enni. Hát igen, az összhang megvolt, szóval egy 10 percet tök jól elbeszélgettünk kint, a többi időt meg végigdumáltuk FBon immáron az eredeti termeinkből és megbeszéltük, hogy jövőhéten együtt ebédelünk normálisabb formában is suli után. Annyira random volt az egész de annyira feldobott!
Na jó igazából ami ennyire nagyon felpörget, az az edzés. Nagyon rossz volt végigszenvedni a hétvégét normális mozgás nélkül, így nem tudtam koncentrálni és tanulni se normálisan, és pont a megterhelés hiánya miatt éreztem magam fáradtnak és elgyötörtnek. De egy tegnapi kemény lábnap meg ma egy kis vállazás után valami hihetetlen mennyi energiám lett! Meg elkezdtem beszélgetni egy velem egyidős sráccal (hihetetlen, itt mindig mindenki legalább öt évvel idősebb mint én...), aki mint kiderült személyi edzőnek tanul, szóval ugyanolyan elhivatott az egész edzés témával kapcsolatban mint én - és bár csak pár mondatot váltottunk, az egész érdeklődése és hozzáállása valahogy annyi energiát adott és úgy motivált engem is, hihetetlen! Csak hogy szemléltessem tényleg mennyire jót tett már ez a két nap: hiába van iszonyat izomlázam, és hiába futottam és edzettem már ma délután, este azért elmentem és futottam még 3 km-t, mert egyszerűen nem bírtam megmaradni a fenekemen itthon. Aztán hazaérve vacsinak egy mangó és banán (megjegyzés: mangót pucolni elég fárasztó és vicces dolog, és igazán eszembe juthatott volna előtte, hogy nem ártana megnézni youtube-on, hogy hogyan is kéne ezt elvileg...), perrrfect! :) Ráadásul mostanában amúgy is feltankoltam gyümölcsökből, meg mindenféle egészséges finomságból, szóval a tudat hogy tényleg rendes kajákat eszem még pluszban meg is nyugtat...
Óóóóó és mielőtt elfelejtem: Calvin egyszerűen annyira hihetetlenül rendes! A mai már a második nap, amikor rendelt nekem is reggelit, miután látta fél7kor hogy kikászálódom a szobámból:)) Tegnap egy sülthusis tojásos toast-ot kaptam, ma meg egy ilyen fűszeres tésztát tojással, éééés milk tea! Mindez frissen, a hami melegen, a tea jéghidegen, hát lehetnék ennél jobban elkényeztetve? És indulhatna ennél jobban a napom? :) Na most ezek után próbáljon meg bárki is morcosan elindulni otthonról...:)
No comments:
Post a Comment